Alapvető jelentőségű megtenni minden lehetségest annak érdekében, hogy gyermekeink egészségesen nőjenek fel és egészségüket megőrizhessék felnőtt korukban is.
A gyermekkor a legjobb időszak az egészség befolyásolására. Ebben a korban a leghatékonyabbak a gyermekek és egyben a későbbi felnőttek egészségét fejlesztő és betegséget megelőző programok.
A gyermekkori egészségi állapot nem csupán az egyén egészségét alapozza meg egész későbbi élettartamára vonatozóan, de kihat a következő generáció egészségére is. Az élet első évei határolják be az egyén későbbi egészségi állapotában rejlő lehetőségeket. Az agy és a szervezet fejlődése az élet korai szakaszában meghatározza különböző betegségekre való érzékenységet az élet későbbi szakaszaiban. A kisgyermekkori fejlődés problémái szorosan összefüggenek a felnőttkori nem-fertőző betegségekkel.
Amennyiben az egészséges életmódra gondolunk, elengedhetetlen a fogalom szavai mögé látni. Az egészséges életmódnak, az egészségnek ugyanis alapvető feltétele a lelki egészség, a lelki egyensúly, hiszen ha a lelkünkben zavar van, az kihat az egész életünkre. Szervezetünk olyan, mint egy mérleg: ha az egyik oldal, jelen esetben a gondok, a problémák elhatalmasodnak, akkor egy idő után szervezetünk egyensúlya átbillen és testünk erre az átbillenésre hamar reagál. Testünk megbetegedése üzenet az egyén, valamint a külvilág számára: valami nincsen rendben.
Az egészséges életmódhoz ugyanúgy hozzátartozik lelkünk gondozása, mint testünk óvása. Kisgyermekkorban a lelki egyensúlynak megteremtése elsődlegesen a környezetének, a családnak, az őt körülvevő felnőtteknek a feladata. Hiszen a gyermek tünethordozó: ő az, aki reagál a családban fennálló problémákra, ő az, aki a szülei konfliktusára érzékenyen jelez. Sajnos közvetlen környezetemben is tapasztaltam már olyan esetet, amikor a 3 éves kisfiú folyamatos megbetegedésekkel reagált szülei szűnni nem akaró marakodására. Természetesen az egészséges életmód nem csak a fizikai értelemben használt betegségmentes életről szól, mentális egészségünk ugyanúgy beletartozik ebbe a fogalomkörbe.
A test és a lélek „együttműködik”: lelki megrázkódtatások, pszichológiai stresszhatások testi, fizikai betegségekhez vezethetnek, de a folyamat még itt sem áll meg: a kialakult testi betegségek visszahatnak a lélekre, és újabb, pszichológiailag jellemezhető gyötrelmek, szenvedések forrásaivá válnak. (Ranschburg Jenő: Pszichológiai rendellenességek kisgyermekkorban)
Fontos észrevenni gyermekeink jeleit: a fel nem ismert és kezeletlen mentális problémák visszafordíthatatlan folyamatokat eredményezhetnek, bizonyos esetekben hosszas és kitartó kezeléssel sem áll be az optimális egyensúly. Ezeket a jeleket sokszor észre sem vesszük, jelentéktelennek tűnnek, de aztán egyre súlyosabbá válhatnak. Ilyen tipikus mentális betegség például a szorongás. A kisgyermekkori szorongás sem más, mint a felnőttkori: túlzott félelmet, bizonytalanságot éreznek a gyerekek és ezek a félelmek és aggodalmak kihatnak egészségi állapotukra.
Az egészségfejlesztés, az egészséges életmód kialakítása az élet első éveiben a leghatékonyabb!
A betegségek megelőzését és megfelelő kezelését, illetve ezzel szorosan összefüggésben tehát lelkünk óvását az élet során a lehető legkorábban kell elkezdeni. A gyermek fejlődésének minden egyes szakasza ugyanis előkészíti, megalapozza a következőt. Vagyis korai és jól célzott beavatkozásokra kell fókuszálni, megelőzni/elkerülni a betegséget, legyen szó akár fizikai, akár lelki megbetegedésről.
A jó egészség már a fogantatás előtt megalapozódik. Sokat lehet tenni az elkerülhető fogyatékosságok és betegségek előfordulásának csökkentése érdekében megelőzéssel, odafigyeléssel és esetleges beavatkozásokkal, amelyek hatásossága már bizonyított. Az alacsony születési súly megnöveli az egészség-károsodás rizikóját újszülött korban és később is.