témák
nem vagy egyedül
Szorong a gyermekünk: zavarok kisgyermekkorban

A szorongás alapvetően fontos az egyén túlélése szempontjából, hiszen ez az általa fenyegetésnek érzékelt helyzetre adott normális válaszreakció.  A szorongást akkor tekintjük a normálistól eltérőnek, ha olyan helyzetben fordul elő, amelyet az emberek többsége általában könnyedén megold. Ebben az esetben olyan erőssé válik a védelmet szolgáló működés, hogy szinte teljesen lehetetlenné teszi az egyén életét.


Már kisgyermekkorban is találkozhatunk a szorongás különböző fajtáival. Ahhoz, hogy megítélhessük, normális-e az adott életkorban megjelenő szorongás, ismernünk kell a lehetséges típusait. Cikkünkben a kiemelt szorongásos zavarokkal foglalkozunk.


Az egyik ilyen kiemelt szorongási zavar a szeparációs szorongás, mely először általában a gyermek életének 6. hónapja környékén jelentkezik a legtöbb esetben. A kiváltó oka az, hogy a számára ismerős arc hiányzik neki, ezáltal bizonytalanná válik és a stabilitás érzése eltűnik. 3-4 éves kortól szintén jelentkezik ez a szorongás akkor, amikor a gyermeknek a megszokott környezetétől el kell szakadnia. Ilyen például az óvodai, vagy még korábban a bölcsődei beszoktatás is. Ne ijedjünk meg azonban, mert az életkorral járó természetes helyzetekben, amilyen például az óvodába történő beszokás is, természetes reakció ez és nem zavarja meg a gyermeket az elszakadás élménye.


A szeparációs szorongás tünete lehet például a nagyon nehéz elszakadás a szülőktől, illetve a hasmenés, a hasfájás, a fejfájás és a rosszkedvűség is. Bizonyos esetekben előfordul, hogy a szeparációs szorongást már zavarnak tartjuk nyilván, ilyenkor mindenképpen szükséges szakember felkeresése.


Amikor a gyermek a kudarcot úgy éli meg, hogy a szeretet vesztheti el és nem a siker utáni vágy motiválja, teljesítményszorongásnak nevezzük. Ilyenkor az esetek többségében hiába tanulja meg tökéletesen a feladatot, hiába gyakorolja tökéletessé az adott tevékenységét, mégis leblokkol. A teljesítményszorongást nagyon nehéz kezelni, általában csak javulás érhető el, de ez az eredmény is mindenképpen szakember segítségével érhető el.


Amikor egy gyermek életében folyamatosan jelen van a szorongás, folyamatosan bizonytalan, úgy érzi, nem képes semmit elérni, nem bízik önmagában, azt generalizált szorongásnak nevezzük. Ilyenkor folyton nyugtalan és nagyon nehezen illeszkedik be egy közösségbe. Tünete lehet ennek a szorongástípusnak a hányinger, a fejfájás, a tenyérizzadás, a szájszárazság, a körömrágás.


Előfordul olyan is, amikor a szorongás roham-, vagy pánikszerűen jelentkezik. Ilyenkor a gyermek rémült, kiabál, sokszor önkívületi állapotba kerül, nem kap levegőt és a szívverése is rapszodikussá válik. Ezeknek a rohamoknak a hosszúsága néhány perctől akár fél óráig is tarthat és ahogy a fent felsorolt szorongástípusok is, ez is orvosi kezelést igényel.


Bizonyos esetekben előfordul, hogy a gyermek olyan módon próbálja visszafojtani szorongását, melyet kóros védekezésnek nevezünk. Ilyen lehet a fóbia és a kényszer. Fóbia az, amikor olyan dolgoktól fél, ami egy külső szemlélő által semmilyen fenyegetést nem tartalmaz. A fóbiás gyermek megpróbálja már az esetleges félelmet kiváltó helyzeteket is elkerülni. A kényszeresség oka pedig szintén az elkerülés.


Figyeljétek meg tehát ezeknek a szorongásoknak az előfordulását, és ha úgy ítélitek meg, túl sokáig, túl gyakran, nem normálisnak nevezhető módon jelentkeznek gyermekeitek életében, forduljatok szakemberhez, hogy segíthessen!

kisgyermekfejlesztes.hu © 2012 ICT Európa Compass Kft | Impresszum | Szerzői jogok | Adatvédelem