Cikkünkben a játék típusairól találtok egy kis összegzést, melynek segítségével megtudhatjátok, hogy az adott életkorban lévő gyermeketek milyen készségeket fejleszt játéktevékenysége során.
A 0 és 2 év közötti kisgyermekeknél figyelhető meg a játéktípusok első lépcsője, az explorációs, vagy más néven gyakorló játék. Ez az úgynevezett érzékszervi-mozgásos fázisa a játéknak, a gyermek első játékszere pedig a saját teste. Hogy mi fejlődik ennek a játéktípusnak köszönhetően? Először is elkezdődik a szem-kéz koordináció fejlődése és a fogóreflex is nagy szerephez jut. A gyermek gyakorolja továbbá a mászást, a kúszást, a járást, az ülést, ezáltal önállóbbá válik és megtapasztalja saját testének határait is. Megismeri a tárgyak fizikai tulajdonságait és a téri viszonyokkal is elkezd ismerkedni.
2 éves kortól jelenik meg a gyermekek életében az újabb játéktípus, a szimbolikus játék, melynek során a felnőttek vagy más gyerekek viselkedését utánozzák. Ennek a típusnak a legfejlettebb foka körülbelül 5-7 éves korban jelentkezik, amikor előtérbe kerülnek a szociális funkciók, azaz a játék központjába kerül például a családi élet utánzása és különböző szerepek felvétele, eljátszása. A szimbolikus játék segítségével a gyermek felveszi a harcot a félelmei ellen és játékában törekszik arra, hogy helyreállítsa a világ rendjét. Azzal, hogy megismétli és feleleveníti az életében megtörtént eseményeket, feloldja frusztrációit is (érdekesség, hogy a gyermekek a kellemetlen helyzetet úgy fogadják el, hogy szinte változatlanul eljátsszák, megismétlik az eseményt).
A kor előre haladtával, 7-8 éves korban köszönt be a gyermekek életébe a játék újabb típusa, a szabályjáték. Ahhoz, hogy ez a játéktípus megjelenjen, szükség van bizonyos intellektuális fejlettségre (hiszen a jól működő szabályjáték feltétele magának a szabálynak a megértése), de ez ebben az életkorban már jelen van. Ennek a játéktípusnak a központjában maga a szabály áll, ennek betartása a játéktevékenység lényege. Mit sajátít el ebben az életkorban a kisgyermek? Elsősorban szociális képességei fejlődnek, hiszen megtanul alkalmazkodni társaihoz az együtt játszás során, másodsorban értelmi képességei is fejlődnek, hiszen egyre bonyolultabb és összetettebb szabályt is képessé válik követni.
Egy másik gyakran és hosszan megfigyelhető játéktípus a konstruáló játék. Ebbe a kategóriába soroljuk az építést, a barkácsolást, a kézimunkázást, azaz minden olyan tevékenységet, melynek során a gyermek alkot. Mi fejlődik a konstruáló játék során? Fejlődik a gyermek finommozgása, a szem-kéz koordinációja, megtanulja a dolgok szétbontását és összerakását (például egy torony építésénél), megismeri az elemek alapvető tulajdonságait (állag, súly, szín, méret, stb.), megtapasztalja az alkotás örömét (ez az önbecsüléshez is fontos).
A szerepjáték, a bábozás, a dramatizálás szintén megjelenik a kisgyermekek életében. A dramatizálás során egy-egy mese szereplője megeleveníthető, saját maga játszhatja el a hőst úgy, ahogy szeretné. És hogy mit tanul a gyermek ezeknek a játéktípusoknak a gyakorlásakor? Megtanulja az élményei feldolgozását, a társas együttélést, a szociális szerepeket, fejlődik nyelvi- és kommunikációs képessége is, nem utolsó sorban pedig a fantázia szárnyalását.
Reméljük, összegzésünknek köszönhetően még egyértelműbbé vált számotokra, hogy a játék nem csak örömet okoz gyermekeiteknek, hanem rengeteg készség kibontakozásában és képesség elsajátításában működik közre. Játsszatok hát sokat és sokszor gyermekeitekkel és élvezzétek ennek a tevékenységnek a gyümölcsét, a fejlődést!
Képek forrása: Rusty-nails.hubpages.com; Guildford.gov.uk; Hangthebankers.com; Kinderpillar.com